ÉGESSÜNK KÖNYVET
Égessünk könyvet,
de ejtsünk könnyet,
ha könyvet égetünk.
Mert mi a könyv nekünk?
Lehet porfogó és
lehet porhintés,
hogy mi olvasunk,
ha van egy jó könyv,
rögtön rácsapunk.
Utóbbiak a
magas tisztségekben
tevékenykedők,
mert tudják, hogy betűk
őrzik még mindig
az elhagyott idők
minden ismeretét.
De nem olvasnak.
Nem is ajándékoznak
soha senkinek könyvet,
talán az unokának
egy kifestőt, vagy mesét,
s az is egy hétre szól, ha
a gyermek nem tépi szét.
Mi, többiek, nem is
tudjuk, mi az, hogy könyv:
nem vibrál, nem mozog,
és nem is zenél.
Olvass gyermekem,
mondja a mama,
de a képernyőn
a paparazzikról
énekel Lady Gaga
És útban is van a könyv,
a CD-knek nincs helye
a polcon, se lent, se fönt,
hát nosza, tűzre vele.
Égessünk könyvet.
Nem gyűlöletből,
hanem mert felesleges.
Az ember pápaszemes
lesz annyi betűtől.
A „mobil" az más:
kikapjuk a zsebünkből,
és ott a színes világ.
Ne is beszéljünk könyvről.